Ismét gyerek voltam (na jó, még mindig nem múlt el)!
Hohhó! A MÜPÁ-ban voltam egy gyerek (vagy ifjúsági) előadáson, Rossini mester A sevillai borbélyának összefoglaló előadásán, A vígopera rejtelmei premierjén!
Az elején volt egy apró technikai bibi és a borbélyunk belépőjénél még nem volt meg a pontos ritmus, de ezeket a lényegtelen apróságokat leszámítva egy igazán pompás, kellemes és ötletes előadást láthattam, ahol gyorsan bemelegedtek az énekesek - akik mindannyian nagyon jó választásnak bizonyultak szerepeikre (amikor az arc, azaz a külső is passzol a szerephez).
Szerettem a tapasztaltabb zenészeket nézni vagy ahogy a zongorakísérő csendben vár a szerepére, vagy ahogy eltalálták az előadás mértékét (értsd: a célközönség elsősorban a gyermek), minden túlkapás nélkül és ahogy a karmester mókásan be lett vonva a történetbe.
Egy komoly előadás nem csak ifjaknak, előadókkal, akik mind nagyon jól érezték magukat a játék közben.
A dolog háttértörténete az volt, hogy 2009 végén Gál Judit énekművésznő (a darab egyik szereplője) küldött nekem egy levelet, amiben megköszönte, hogy korábban feltöltöttem a YouTube-ra egy teljes magyar sevillai borbély előadást, ami nagy segítségükre volt a felkészülésben. Így kaptam végül egy tiszteletjegyet.
A sok gyerek között kicsit kilógtam a sorból, mégis arra jöttem rá, hogy szeretek olyan társaságba menni, ahol az égvilágon senkit sem ismerek, persze - hogy ilyen szentimentálisan fejezzem be a mondókámat - itt volt nekünk a zene közös ismerősnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése