Egy ideje már beszereztem magamnak ezt a filmet, de eddig rettegtem tőle, mert tudtam, hogy nem egy könnyű délutáni mozi.De most elérkezett az idő! Úgy adódott, hogy a 11 Second Club-on júliusban ebből a moziból vágtak ki egy szeletet, ami megadta a végső lökést, hogy beizzítsam a lejátszómat.
Egészen röviden: Gyönyörű és kemény mozi a Rekviem egy álomért!
Antifilm, ha úgy nézem, hogy a moziban szép történeteket szeretünk látni. Ez a történet rólunk, teljesen hétköznapi emberekről szól, akik itt TV függők vagy drogosok, akik ugyanúgy hajkurásszák szánalmas kis vágyaikat, mint mindannyian. A rendező, Darren Aronofsky csodásan meséli el mélyen szomorú történetét, miközben olyan vizuális elemekkel teszi intenzívvé szereplői érzéseit, hogy én csak gyönyörködni tudtam benne. Tehetséges a gyerek és nem véletlenül nőtte ki magát az évek során, legutóbb szintén emberien szépet alkotva A pankrátorral. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a hangok illetve a zene is tökéletesen szolgálják a képeket.)
Ellen Burstyn fájdalmasan őszinte játékkal ajándékoz meg mindet a TV-s szereplésre és fogyásra rákattanó elmagányosodott idős asszonyként - és a fiatalabb színészek közül a gagyulékairól elhíresült Marlon Wayansnak valószínűleg ez marad a legkomolyabb szerepe.
Attól tartottam egyébként, hogy jobban a földbe fog döngölni az élmény, de az előadás módja valami mesésen emelt ki ebből a filmes pokoljárásból.
Nem szeretnék komoly tanulságokkal okoskodni itt a végén. Örülök, hogy ismert és elismert mozi a Requiem, mert mindenképpen megérdemli.
Peter's (that's me) Numbers: 9,6/10
(Tudom, hogy ez már szinte pofátlanság, de létezik egyáltalán tökéletes film? Egészen biztos vagyok benne! Láttam is már olyat! Ezek azok a filmek, melyek már kiállták az Idő próbáját és amiket bármikor szívesen újranézek. Én csupán meghagyom minden rendezőnek a tökéletességre való örök törekvést. :)
>> Trailer
>> Track
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése