Lelepleztem a filmet és rájöttem, hogy hol bukik meg az egész elmélet... - Bruha, persze, csak hülyéskedek.
Nagyszerű film az Eredet! Egy igazán eredeti mozi, kellemes érzés, ami a szív helyett leginkább az agyra hat. Tehát egy igazi agyvakaró élmény.
Szedjem darabokra? Rendben. Kezdem a játékosokkal.
DiCaprio nagyfiú már, most is profin nyomja! Érzelmileg nem enged túl közel magához a fő karakter, de az erős jelenlét a megtekintés után is érződik. Az ismeretlen Joseph Gordon Lewitt, nagyjából póker arccal játssza végig a szerepét és inkább Heath Ledger pótléknak éreztem, annyira súlytalan kölyökképe van még, de ez persze nem azt jelenti, hogy rosszul játszana. De én leginkább azt a játékot szeretem, amit Cillian Murphynek a szerepe engedett meg itt. Az alapjáraton nem annyira szimpatikus arcú színésznek sokszor nehéz feladatot kellett megoldania és a kőgazdag örökösként gyönyörű izzással és visszafogottsággal oldotta meg ezeket, miközben végig emberi és szimpatikus maradt. Marion Cotillardot pedig mindig jó látni, gyönyörű szinésznő! Itt nem volt túl sokat a színen, de jeleneteiben kellően elbűvölő és veszélyes tudott lenni.
Hát, kérem, ez a film nagyon ki van találva! Látszik rajta, hogy 10 évig forgatta magában egy elme, mielőtt megálmodta nekünk.
Viszont, hogy magyarázzam a végértékelést: A hangoskodó részekkel voltak gondok. Az első lövöldözős-autós jelenet nagyjából annyira volt dinamikus, mint a Batman: Kezdődik akció szekvenciái. Nem hinném, hogy rosszul lett felvéve, lehet, hogy csak rosszul volt vágva, mindenesetre valami hiányzott belőle. A profi 'Ide egy merészebb álom kell!' beszólás előtti lövöldözés is csak úgy a poénért van. És a harmadik (vagy negyedik?) álom az álomban síelős-lövöldözős jelenetei is csak a Nagy Fül kielégítésére voltak, minden komolyabb izgalom és koreográfia nélkül. Ha a Mátrixhoz hasonlítom (márpedig ösztönösen jön ez a hasonlítás, mert legutóbb ettől a filmtől kaptunk ilyen egyéni világot), akkor akcióban messze alulmarad a '99-es Wachowsky műremekhez - másban viszont egyáltalán nem, sőt! Egyébként ahhoz képest, hogy álmokban járunk, egészen visszafogottan kezelték benne a fantáziát. De nyilván nem is ez volt a lényege ennek a történetnek.
A film zenéje szimplán dögös. Hans Zimmer Mester már azon a szinten van, hogy kísérletezhet, és gyönyörűen csinálja! Már A sötét lovaggal elindult egy minimal-elektros irányba és itt egyértelműen tovább ment a velőtrázó buddhista kürtöket megidéző dörmögésével. Hangulatában a Szemtől szembent juttatta eszembe, a maga hűvös kékjével és szomorkásságával, tehát profi zene, ami mégis a filmmel együtt él igazán jól.
Christopher Nolan egy zseni! Aki ilyeneket kitalál, az csak zseni lehet. Kezdődött ez nála már a Mementóval, ahol megmutatta, hogy nem teljesen 'normális', viszont annál egyénibb és bátrabb! Azóta tudjuk, hogy nála valahogy máshogy forognak odabent a fogaskerekek, mint nálunk, halandóknál.
Bámulatos jeleneteket kapunk ettől a filmtől! Kezdve a felpöndörödő utcaképpel, vagy a szállodai forgós-elegáns-bunyós részekkel. A második felére már jobban működnek a film szimbólumai és jobban sikerül a képekkel mesélnie, mert az elején leginkább (és) csak szövegben jutnak el hozzánk az infók, amit nem feltétlenül szoktam szeretni. De másodszor már jobban követhető volt számomra az egész rendszer.
Nagyjából ennyi. És az utolsó jelenet a maga vágásával kétségtelenül az egyik legjobb a Filmtörténelemben!
Peter's Numbers: 9,2/10 ezért az intelligens agytúrkászásért.
> Teaser
> One track by Hans Master
És néhány szóban a forgatásról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése