Az igazság az, hogy éhezem és szomjazom azokat az apró, kis finom, motoszkáló hangokat...
Ezek közé tartozik a ceruza sercegése vagy a papír susogása. Ezek a kis neszek zsibbasztóan hatnak rám, a kellemes révületben agyam rejtett szegleteiig hatolnak és lágyan vakarják az árnyékos részeket. Lehet, egyrészt emiatt a kéjesen pihentető hatás miatt maradtam a ceruzák közelében és kanyarodtam az animáció világa felé?
Ez a kissé száraz fickó itt Don Bluth. Már régóta koptatja a ceruzáját, szerintem nem kell senkinek se bemutatnom. A papír és ceruza neszei miatt szoktam újrahallgatni a videóit. Ha munka közben még arra is jutna időm, hogy nézzem is ezeket, csak tátott szájjal bámulnám végig, mennyire a kisujjában van ennek a fickónak, hogyan is kell bánni a vonalakkal! Félelmetesen b-á-m-u-l-a-t-o-o-s, ahogy rajzol!! Az animációs szakma egyik zsenije ő, egy istenadta tehetség, aki még '79-ben lépett le a Disney stúdióból, hogy önálló filmek rendezésébe kezdjen. Meg is lett az eredménye!
Ezeken a felvételeken megoszt velünk néhány hasznos infót a saját és az animáció szabályairól:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése