Rólam: . . . CV . . . MUNKÁK . . . WIP . . . INTERJÚK . . . KRITIKUSAIM . . . IMDb . . . VIMEO . . . LIVING LINES LIBRARY . . . Más filmekről és alkotókról . . . Zenebona

2009. október 10., szombat

11 Second Club Second Competition: The Woman Who Drank Too Much / A nő aki túl sokat ivott



Nos, mivel ez egy utólagos bejegyzés, megpróbálom átgondolni, hogyan is készült a 11 Second-os második animációm, A nő, aki túl sokat ivott. Mint általában minden esetben, most is a legelején kezdem...

Blake barátommal eléggé befürödtem augusztusban, pedig tutira vettem a győzelmet. :) Az a munkám a hihetetlen 24. helyre volt elegendő, amin egy cseppet ledöbbentem. Csak pörgettem és pörgettem a görgőt az egéren, amikor első alkalommal kerestem az én Blake-emet az augusztusi versenyzők listáján és értetlenkedve találtam rá az előbb említett helyen...
Hát, megesik az ilyen. Visszatekintve, valószínűleg csak egy elég szűk réteg vette a humoromat, szóval, nem voltam elég populáris - de ezt már nem fejtegetem itt tovább.
Egy pár napig magam alatt voltam, nyalogattam a sebeimet és mindenkinek elsírtam, hogy az amcsik hogy ki*@**tak velem. Így telt el nagyjából egy hét.
Aztán magamhoz tértem, kicsit megráztam magamat és már jöhetett is a következő feladat! :)



A dialógot hallgatva nekem ez az egész iszákos téma a hang legelejéből eredt. Ahogy el van nyújtva az a "Yoouuuuu...", azzal a kis remegésével ebbe az irányba mozdította el nekem az egészet. A hang egyértelműen egy antipatikus nőre mutatott (amúgy sem bírom általában a kiabálást), akit nevetségessé akartam tenni, egyértelművé téve, hogy mi a véleményem róla. Egy nő, aki ivott, pedig nem bírta az italt. És a film noir klasszikus, A férfi, aki túl sokat tudott után szabadon, megtaláltam a végleges címet is.
Később tudatosult bennem (tényleg és komolyan), hogy volt ebben a műfajban akkor egy Animation Mentor-os animáció is, ahol két csajszi ordibált egymással és tudat alatt hatott rám a dolog, valószínűleg ezért is indultam el ebbe a noir-os irányba. Mint utólag kiderült, ugyanabból a filmből volt mindkét hang.


Tehát egy hét ugrott a síránkozásom miatt (ami akkor teljesen jogos volt), így már csak 3 hetem maradt az egész kidolgozására.

Subidubi!

A címem egy kis rövid történet után kiáltott. Hogy elmeséljem, hogyan csúszott le az én  címszereplőm: hogyan jutott el az italig. Hmmm, mi lenne, ha rögtön egy trailer lenne belőle?...
Ezért elkezdtem régi noir előzetesek után kutatni, és csodákra leltem! Általában egy sablon szerint készültek, a hatalmas felirataikkal és alámondásukkal, de elképesztő hangulata volt mindegyiknek. Ahogy bemutatják a szereplőket, akik egymás után befordulnak a kamerába, és komoly ábrázatot vágnak: fantasztikus megrendezettség és műviség! A régi trailereknek ez az egyik igazi bája. Volt olyan, hogy egyszer csak Bogie (Humprey) fordult velem szembe laza nemtörődömséggel tisztogatva a revolverét, és csak ennyit kérdezett tőlem a hatalmas felirat: "Ki ez a FÉRFI?"
Szóval rengeteg trailert megnéztem, a legtipikusabbakat és legjobbakat keresve. És találkoztam néhány gyönyörűséggel a film noir tipikus negatív nőalakjai közül is. Egy két dögös femme fatale-lal...
A film egyébként, amiből a szeptemberi hang ki lett ollózva, a Mommie Dearest (1981) volt, főszerepben (ezért a szerepéért Razzie-t érdemlő) Faye Dunaway-jel, aki egy elviselhetetlen Joan Crawford-ot játszott - elég meggyőzően. Így hát elkezdtem kutakodni Joan filmográfiájában és a legemlékezetesebb játékát kerestem. Így futottam össze a Mildred Pierce (1945) című klasszikussal - amit a magyar származású, Casablancás Kertész Mihály rendezett! Kétségtelenül jó úton jártam!
Tehát visszakanyarodva, néhény tünemény a '40 -es évekből:


Az animációs filmek közül két karakter ugrott be referenciaként: a 101 kiskutyából Szörnyella De Frász és az Eszeveszett birodalom negatív pólusa, a bájos Yzma. Érezhető volt a két figura közötti kor- és stíluskülönbség és végül ez utóbbi lett a befutó animációs referenciám (bár a munkámon nemigen látszik :).

Yzma és segédje, Kronk néhány varázslatos pillanata:

video

Hogy ne nyújtsam el nagyon a dolgot, most már inkább rátérek a konkrétumokra és a jelenetekre.
Négy jelenetre terveztem az egészet, titkon arra hajtva, hogy a 11 second-on bekerülök a 'rövidfilm' kategóriába, ahol még nem olyan nagy a nyüzsgés (az arhívumban kategórizálva vannak a munkák és szerencsétlen módon a értékelés alapján Charlie Blake-nek semmi nyoma nem volt az oldalon, mert pont két kategória közé esett). Tehát a mennyiséget tekintve nem vállalkoztam egyszerű feladatra, de haladtam tovább az előkészítésben.
Megrajzoltam a jelenetek fő pózait és folytattam az anyaggyűjtést. Pépp Csabi, aki az utómunkák bajnoka, úgy tűnt, megint benne van a közös munkában. A reggeli krémtúrójába adagolt titkos bódítószereknek köszönhetően Siklósi Szabit is sikerült rávennem, hogy dolgozzon velem ebben az alacsony költségvetésű project-ben. Vári Robit és Branda Lacit nem akartam megint nyaggatni ilyenekkel, tehát a legkilátástalanabbnak tűnő kérdés az volt, hogy ki fogja az egésznek a bevilágítását és renderelését intézni. Ja, és nem volt hétteresem se! Pedig amennyire tudtam, leegyszerűsítettem képzeletben a helyszíneket, de még így is két 2D-s háttérre volt szükségem. Szóval volt néhány kilátástalannnak tűnő pillanata a munkának... :)



És mielőtt teljesen elveszek a részletekben, haladjunk
JELENETRŐL JELENETRE:


Scene 01.
- A nő, aki gyönyörű és veszélyes...

Norman lassan női vonásokat vesz fel: Első haj vázlatok egy kis korrekcióval.

Skicc a háttérhez és maga az elkészült példány (by Miklós Weigert):















Berendezés látkép.
Amint a két figura között látható, a szoknya arra vár, hogy gazdája beleforduljon :). Itt még nem tudtam, hogyan tudnánk a ruhát együtt mozgatni a karakterrel, tehát egyszerűen ráformáltuk a szoknyát a végső pózra, és csak úgy láthatóak együtt, amikor a csípő már áll.



(Egyszer talán folyt. köv.)

The Woman Who Drank Too Much
- The Crew

Created & Animated by: Péter Nagy

Norman Rig: Leif Jeffers, Morgan Loomis, Peter Starostin, Neal Thibodeaux
Background: Miklós Weigert
Models: Szabolcs Siklósi, Péter Hostyánszki, László Branda
Light & Render: László Branda, Róbert Vári
Music: Max Steiner
Sound: Péter Nagy
Composited & Edited by: Csaba Pépp

Nincsenek megjegyzések: