Rólam: . . . CV . . . MUNKÁK . . . WIP . . . INTERJÚK . . . KRITIKUSAIM . . . IMDb . . . VIMEO . . . LIVING LINES LIBRARY . . . Más filmekről és alkotókról . . . Zenebona

2011. február 13., vasárnap

A YouAnimator és ÉnAnimátor: Interjú Velem


















A YouAnimatorra készült interjúm - teljes formájában, kendőzetlenül és angolul is.

YouAnimator: Az animáció világában egyre többször találkozhatunk Nagy Péterrel, akinek videóit a YouAnimator közönsége is megcsodálhatta. Ismerjük hát meg, ki is ő, mit csinál mostanában, merre tart, de főleg azt, hogy milyen utat járt be eddig.
Péter, az egyik animációd egy nagyszerű keveréke a 2D-nek és a 3D-nek. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy mindkettővel foglalkozol. Mik ezeknek a technikáknak az előnyei? Mit szeretsz bármelyikükben?
Peter Nagy is starting to demand quite a bit of attention among animators. His artistic videos are among the most watched on YouAnimator. YouAnimator staff reach out to find what Peter has been upto these days.
Peter, one of your animations is a great mix of 2D and 3D. Obviously you are a master of both approaches. What are the advantages of either? What do you like about either?

MeAnimator: Fázis-rajzolóként kezdtem a szakmát, elszakíthatatlan kötelék fűz a 2D-hez. Szeretem a kézzelfoghatóságát, a papír szagát vagy a grafit sercegését. Imádom a hagyományos technikát, örülök, hogy kezdésképp ezen az úton jártam végig a lépcsőfokokat. Viszont ha ma kell dolgoznom vele és egy végleges, színes jelenetet akarok produkálni, akkor már kicsit körülményesnek és hosszadalmasnak tartom. Mivel érdekelnek a különböző technikák az animáció területén, közben a digitális animációval is elkezdtem foglalkozni. Ebben azt szeretem legfőképp, hogy a kötöttséget elhagyva, technikailag egyre több dolog megoldható. Egyre inkább élőek a 3D karakterek a vásznon. Illetve a nagy stúdiók mostanra eljutottak technikailag arra a szintre, hogy emberszereplős történeteket tudnak megvalósítani. Ahogy kedvelem a 2D múltját, úgy szeretem a 3D frissességét. Az utat, amit bejár és behozza kelléktárába a 2D jól bevált elemeit. Gondolok itt pl. az összenyomódásra és nyúlásra, ami először talán a Blue Sky-filmekben bűvölt el (Jégkorszak 2-3, Horton), vagy legutóbb a telefázis (multiple images / multiples) alkalmazása a Gyalogkakukkon a Coyote Fallsban.
I started animation as inbetweener, thus I was bound to 2D unbreakable. I like its tangibility, the smell of paper or the scratch of grafite.I love traditional technique, I am delighted that I walked this staircase as starting my profession. However, if I must work with it presently/in present and I want to produce an eventual, coloured scene, then I consider this technique a little bit lengthy and circuitous.
Meanwhile I deal with also with digital animation, since I am interested in different techniques in the field of animation. In this one I like mostly that leaving restrictions, more and more problems/things can be solved. 3D characters become more living in the screen. Presently, big/grand studios reached such a technical niveau, that they can realize/perform stories dealing with/moving human characters. I like the past of 2D as well as the freshness of 3D. The way it passes and get good-working elements of 2D to its property-room. I think here about squashing and stretching, enchanting me in Blue Sky-films (Ice Age 2-3, Horton) at first, or lastly, applying multipe images / multiples in Road Runner - Coyote Falls.

YouAnimator: Ebben a szakmában a kreativításnak nagyon nagy szerepe van, vagyis, aki egy kicsit más, egy kicsit különleges, arra jobban felfigyelnek. Számodra mi az, ami még belefér a "különcködésbe"?
In this trade - creativity is critical. Anything that is a bit out of the ordinary and unique demands more attention. What would you say about your unique style?

MeAnimator: Alapvetően kicsit máshogy látom a dolgokat, mert egy világtól elzárt burokban nőttem fel. A média általános eszközei nem különösebben befolyásolták a fejlődésemet, így nem is mindig tudom a 'normális' válaszokat a kérdésekre.
Mindenképpen csak annyi fér bele a különcködésbe, ahogy Te mondod, hogy még érthető maradjak. Pl. a kezdeti verseny animációimmal (a 11 Second Clubon) a legfőbb gond az volt, hogy az én személyes, magánszférámból táplálkoztak (a film noir vagy Chaplin iránti rajongásomból) és nem igazán értette a közönség. Ezért is kell valahogy mégiscsak univerzálissá tenni a saját nyelvünket. A munkáimban általában próbálok, valamilyen más nézőpontot keresni. Határvonalakat állítok fel magamnak, hogy ne folyjanak szét az ötleteim (pl. egy kötött feladat vagy egy műfaj korlátai), aminek megpróbálom a lehetőségeit kiaknázni. Úgy hogy kicsit más megvilágításba helyezem az alapanyagot.
Basicly, my aspect is a little bit different, because I grew up in a shell, which is isolated from the outside world. My development was not altered by ordinary instruments of media, thus I do not know in every case, which answers are "normal" to the questions. My unique style may de even undersandable, as You say. For example, major problem was with my initial competitive animations (on 11 Second Club), that they were feeded from my private sphere (enthusing over film noir or Chaplin) and audience did not understand it. Thus, we must make somehow universal our own language, too. In my work I usually try to find another aspect. I set up borderlines for myself not to let exude my ideas (e.g.: conditioned task or boundaries of a genre), and I try to exploit its possibilities so, that I repose the original material to another aspect.

YouAnimator: Nyúljunk egy kicsit vissza a múlba, mikor kezdtél animációval foglalkozni és hol tanultad?
Where does the love of animation come from? When did you start your career?

MeAnimator: A szakmát szülővárosomtól, Szegedtől nem messze, Kecskeméten kezdtem, még 2000-ben. Ez a stúdió, a Kecskemétfilm, nemrégiben a The Secret of Kellsben és a Chico & Ritaban is közreműködött animációs munkájával. A pályámon mindig azoktól tanultam a legtöbbet, akik éppen rendeztek engem. Illetve próbáltak páran tanítványukká szelídíteni és a jól bejáratott sablonokra nevelni, de ezek elől mindig elmenekültem. Filmekből próbáltam ellesni a nagyok fortélyait és mostanáig folyamatosan tanulom a szakmát, ami változatlanul fenn tudja tartani az érdeklődésemet. Ez annak a bizonyítéka, hogy az animáció valóban egy mesebeli, ajándék foglalkozás. :)
I started the profession in Kecskemét (near Szeged, my home town) in 2000. This studio, Kecskemétfilm recently contributed to the animation work of The Secret of Kells and Chico & Rita. I always studied most from my colleagues, who were my directors. Or some people tried to tame to their pupil and to force me to use stereotypes, but I always escaped from this situations. I tried to learn tricks of my idols and I always learn profession until now, which I am invariably interested in. This is an evident that animation is a legendary, gifted job. :)

YouAnimator: Vannak-e példaképeid?
Who are some of your inspirations and idols?

MeAnimator: Minden tapasztalt alkotó lenyűgöz. Mindenki, akit figyelhetek alkotás közben. Mostanában pl. sokat találkoztam a világhálón Andreas Deja Disney animátor kommentjeivel. Annak ellenére, hogy az angol hiányosságaim miatt nem értem teljesen amit mond, a lelkesedése és a szakma iránti szeretete így is fantasztikus.
De ha mindenképp mondanom kell valakit animációs területről, akkor legyen Sir Charles Chaplin és az ő szavak nélküli, pantomim művészete. :)
Every experiented creator overawe me, who can be watched during work. Recently, I met many comments of Disney animator Andreas Deja. Nevertheless I do not understand completely what he say due to my imperfect English knowledge, his enthusiasm and passion is also fantastic.
But if I have to tell somebody from the field of animation, then let him be Sir Charles Chaplin and his pantomim art. :)


YouAnimator: Mi az, amit számodra a legnehezebb volt megtanulnod? Mit tartasz a legnehezebbnek az alkotó folyamatban?
What aspect of animation was the most difficult for you to learn and become good at? Which part of the creative process do you consider most difficult?

MeAnimator: Azt hiszem, megtartani a lelkesedést, ez a legnehezebb. A saját lelkesedésemmel persze nincsen gond. Úgy értem, másokban megtartani a lelkesedést, hosszabb távra, ha éppen segítenek neked az álmod megvalósításában. A második legnehezebb, hogy egyértelműen közvetítsd a segítőknek (vagy a közönségednek, ha kész a munka), hogy Te miről álmodtál. Amit még mindig tanulok, hogy leküzdjem a görcsösségemet és lendületesen dolgozzak. Erre mindig oda kell figyelnem, különben merev lesz az animációm. Olyan, amilyen rosszabbik esetben én magam vagyok.
I think, that the most difficult part is to maintain enthusiasm. There is no problem with my enthusiasm, of course. I mean, it's more difficult to keep on other ones' enthusiasm much longer, if they just help you to make your dream come true. Second, it is also difficult to transmit equivocally your support staff (or your public, if your work is finished) what was your dream. I still learn to resolve my crampedness and to work breezily. I have to focus on this problem, otherwise my animation will be rigid. Such one as in worst case.

YouAnimator: Amikor egy jeleneten dolgozol, valószínűleg százszor megnézed azt. Mikor tudod, hogy egy animáció jó?
When you work on a shot, you probably look at it a hundred times. When do you know that an animation is “good?

MeAnimator: Van egy segítőtársam, aki megmondja, hogy mikor jó egy animáció, illetve, hogy mikor kell befejezettnek tekinteni. Ő a Határidő. Aki egy kemény társ, de jóban vagyunk és inspirálóan hatunk egymásra.  Számtalanszor szoktam újra és újra korrigálni magamat, ami egy elég érdekes dolog. Ha tanácsot kellene adnom, szerintem sosem árt, ha megmutatod valakinek a jelenetet. Bárkinek a környezetedben, talán a legjobb, ha nem is szakmabeli (hiszen mindenkinek értenie kell a történéseket). Ha az illető a jelenet megtekintése után nem mond semmit (és nem álltok annyira közel egymáshoz, hogy őszintén elmondja a véleményét), akkor még dolgozz rajta egy kicsit. :)
I have a helpmate who says me when an animation is good or needed to be thought to be finished. She is Deadline. Who is a tough mate, but we are friends and we act inspiring each other. I correct myself scores of time, which is interesting for me. If I would have to give an advise, you should show the scene somebody else (it helps you always, in my opinion). Anyone in your environment, maybe it's the best if he is not professional, since everyone must understand the action. If this person doesn't say anything after having a look at your animation, you should work on it much more. :)

YouAnimator: Min dolgozol mostanában?
What projects are you working on currently?

MeAnimator: Épp próbaidőn vagyok a Digic Picturesnél, akik Magyarországon video játék intrókat és mozifilmekhez vizuális effekteket készítenek. A motion capture világa felé terelt a sors, ami egy érdekes, új kihívás. Bár eddig inkább karakter animációval foglalkoztam, a jelenlegi itthoni szakmai körülmények között örülök, hogy itt ismét profi szakemberek között dolgozhatok.
Illetve az év elején indítottam el egy oldalt, azzal foglalatoskodok a maradék szabadidőmben. Itt gyűjtöm össze a 2D mozgáspróbákat, modell-lapokat és egyéb érdekes animációs dokumentumokat, hogy mindenki számára könnyen elérhetőek legyenek. Ez a Living Lines Library.
I am probational at Digic Pictures, who make videogame intros and visual effects for feature films in Hungary. Fate whirled me to the world of motion capture, which is an interesting, novel challenge for me. However, I rather dealt with character animations, among present Hungarian job/professional conditions I am delighted that I can work with professionals again.Early in the year I started a website, I spend my resting time with it. I collect here 2D pencil tests, model sheets and other interesting animation documents to let everyone easily available. This is Living Lines Library.

YouAnimator: Van-e valamilyen nagyobb álmod, ami motivál, nap mint nap?
Do you have any dreams that motivate you each day?

MeAnimator: Az a baj, hogy csak nagyon ritkán emlékszem az álmaimra, de egy orvos jóbarátom azt mondta erre, hogy ez teljesen normális. De értem, mire gondolsz. :)
Van egy terület az animációban, amire mindig csak sóhajtozva, nagy-nagy csodálattal fogok tekinteni. Ez nekem egy olyan dolog, amihez nem nyúlhatok és egy elérhetetlen álom marad (ami persze jól is van így). Ez pedig, hogy egy stop-motion figurát mozgassak meg. Imádom ezt a technikát. Elképesztő türelem és kitartás kell hozzá. Minden profi animátort zseninek tartok, aki ezen a területen dolgozik és miközben megajándékoznak engem a munkájukkal, tudom, hogy egy nagyon nehéz munkát választottak maguknak a megélhetéshez.
Egyéb álmaimról sajnos nem beszélhetek. Mert a környezetem tapasztalatából tudom, ha túl korán beszélsz egy álomról, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy nem valósul meg, vagy jobb esetben nagyon nehezen jön össze. Tehát inkább szeretek már a kész termékkel előállni.
Nem tudom, merre sodor az élet, ami biztos, hogy szeretnék filmes területen maradni. Változatlanul érdekel a vágás, a ritmus, a zene és általánosságban a filmművészethez kapcsolódó dolgok.
A legfőbb motivációm persze, tudat alatt, hogy egyszer otthont teremtsek magamnak. De általában az motivál, hogy valami nyomot hagyjak a munkáimmal és hogy ne maradjak egy, bronxiasan szólva, elpazarolt tehetség.
The matter is that I rarely remember on my dreams, but I have a friend who is saying that this is very normal. But I understand what do you see. :)There is a field in animation, which I will look admiringly and sighingly at. I can't touch this technique and thus it will be an unreachable dream (it's very well): it is to move a stop-motion figure. I love this technique. It needs astonishing patience and steadiness. In my opinion, every professional animator is a genius who work on this field while the they surprising me with their works. I know that they selected a very hard job for living.
I can't tell you another dreams, because I learnt from my environment's experience that if you speak about a dream too early, it will have a bigger chance not or very hardly to be realized. Thus I would rather step forward with finished production. I don't know where I will be drifted, but I am sure that I would like to stay in the world of film. I am interested constantly in editing, rhythm, music and in general, things associated to film art.
Of course, subconsciously my supreme motivation is to create a home for myself. But in general I am motivated to let a sign with my works and I don't want to remain (as in Bronx said) a wasted talent.



(Köszönet a remekbeszabott fordításért Tóth Mártonnak.)

Nincsenek megjegyzések: